Zoltán Grünhut
Biographic Data
| ID | 5814575 |
|---|---|
| NAME | Zoltán Grünhut |
| GIVEN NAMES | Zoltán |
| FAMILY NAME | Grünhut |
| SIGNATURE | GRÜNHUT Z |
| AFFILIATIONS | Institute for Regional Studies |
| ORCID | 0000-0001-6399-4274 |
| VERIFIED | Yes |
| TOTAL WORKS | 16 |
| TOTAL CITATIONS | 2 |
| AUTHOR COUNT | 16 |
| EDITOR COUNT | 0 |
| FIRST PUBLICATION YEAR | 2013 |
| LATEST PUBLICATION YEAR | 2025 |
| H-INDEX | 1 |
Content Validity of Conventional Questionnaire-based Measurement of Trust
This study provides a comprehensive critical examination of the so-called standard trust variable, which is considered to be the most commonly used tool to measure trust through questionnaires. The critical focus follows the aspects of content validity through contrasting the data of standard trust measurement – both for the whole sample and at the individual level – with results of alternative, widespread questionnaire tools including the trust …
Klímaaggodalom és környezettudatos cselekvés a bizalom tükrében
A klímaváltozás ma az egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdés. Az egyéni motivációk feltárásakor a kutatók számtalan összetevőt vizsgálnak, többek között a bizalom szerepét. Az eddigi empirikus eredmények alapján a szakirodalom nem egységes a bizalom és a környezettudatosság összefüggésének erősségét illetően. Jelen tanulmány egy nagymintás, reprezentatív, saját fejlesztésű változókat tartalmazó lekérdezés segítségével kíván választ adn…
Framing entrepreneurial actorness from a value-theoretical perspective: A comparative analysis of European specificities
This paper claims that entrepreneurial actorness, which is one of the main thematic scopes of entrepreneurship research, can be (re-)framed from a value-theoretical perspective. The various individual features addressed as entrepreneurial personality traits (one’s ideas, perceptions, understandings, mindsets, routines, etc.) can thus be linked to certain value contents and specific value sets. For the purposes of this novel theoretical perspectiv…
How does place matter in circular/waste management transition? Comparison of five European peri-urban regions from the view of stakeholders' perspective
Stakeholders' perceptions represent their cultural embeddedness • Circular economy transitions differ regionally and influenced by social factors • Institutional, legal and governance aspects challenge waste management improvement • In Central-Eastern Europe EU regulations are much less appreciated
Reconsidering the Empirical Measurement of Trust towards Unknown Others
Trust towards unknown others is a fundamental issue in trust research. Actually, it can be said that this problematization is a generative source for the whole scientific framing of trust, regardless of its specific perspective, whether it is a psychological, situational, institutional or structural-cultural interpretation. This means that the notion of ‘generalized trust’ is definitely a core concept and a reference point for all research agenda…
A bizalom hagyományos kérdőíves mérésének tartalmi érvényessége
A tanulmány az úgynevezett standard bizalomkérdést teszi átfogó kritikai vizsgálat tárgyává, amelyet a bizalom kérdőíves mérésének leggyakrabban alkalmazott eszközeként tartanak számon. A kritikai fókusz a tartalmi érvényesség szempontjait követi, mégpedig olyan módon, hogy a standardon mért adatokat – a teljes mintára vonatkozóan és egyéni szinten is – összeveti egyéb, jól ismert kérdőíves eszközök, köztük a bizalomrádiusz, az ANES-kérdéssor és …
Az embertársakba vetett bizalom
A tanulmány az embertársakba vetett bizalom elméleti alapjait vázolja fel. A jelenség nem újszerű a bizalomkutatás terén, hiszen az ismeretlen mások felé érzett bizalom mind teoretikus, mind empirikus értelemben régóta vizsgált problémakör. Ami miatt újragondolása mégis indokolt, az elsősorban korunk változó világával, a késő modernitás előrehaladásával és a globalizáció felgyorsulásával magyarázható, amely folyamatok megváltoztatták az embertárs…
Az embertársakba vetett bizalom elmélete és empirikus mérhetősége
A tanulmányblokk bevezetője rámutat arra, hogy az embertársakba vetett bizalom, tehát az egyének ismeretlen mások felé érzett bizalma, olyan alapvető fontosságú jelenség megértésére törekvő fogalom, amely nélkül a bizalomkutatás nem tud építkezni. Az írás röviden összefoglalja a szerzői kollektíva eddigi erőfeszítéseit és eredményeit e téma vizsgálata terén, továbbá előrevetíti a jelen tanulmányblokk célkitűzéseit
Az embertársakba vetett bizalom Magyarországon a hagyományos kérdőíves eszközök alapján
A tanulmány az embertársakba vetett bizalom, vagyis a legtágabban értelmezhető személyközi bizalom mérésére kifejlesztett kérdőíves eszközöket tekinti át, különböző adatbázisok mentén, s hosszabb időspektrumra vonatkozóan. A legnevesebb nemzetközi összehasonlító vizsgálatok többféle mérési megközelítést alkalmaznak az ismeretlen mások felé érzett bizalom megragadására. Ezek a közös elméleti háttér egy-egy sarkalatos dimenziójára támaszkodnak. Az …
A bizalom és a bizalomfunkciók összefüggése: Új megközelítés az embertársakba vetett bizalom méréséhez
A tanulmány arra teszt kísérletet, hogy új kérdőíves megközelítést ajánljon az embertársakba vetett bizalom jelenségének mérése kapcsán. A szakirodalomban számos kritika merül fel az ismeretlenek irányában érzett bizalom empirikus megragadása tekintetében. Ezekre az észrevételekre reflektáló, finomhangolási törekvések többsége pusztán kérdezéstechnikai, operacionalizálási, valamint statisztikai-módszertani válaszokra szorítkozik. Jelen tanulmány …
Value patterns of entrepreneurs in Europe: Does the legacy of the transition still matter
The article examines the values of individual entrepreneurs in the European context. From among the various available value theories, it applies Shalom H. Schwartz’s framework of Basic Human Values. Schwartz distinguishes 10 values that are dynamically interrelated with each other along several shared dimensions. Two main dimensions (self-centered and collective) and four categories (openness to change, self-enhancement, conservation, self-transc…
A bizalom kultúrájának próbatétele: A fizikai és lelki egészség továbbá a társas kapcsolatok és a szubjektív anyagi helyzet összefüggései a bizalommal járványidőszakban
A tanulmány kiindulópontja az, hogy a koronavírus miatti járvány fokozottan érinthették azokat, akik már a krízisperiódus előtt is fizikai/lelki egészségi problémákkal küzdöttek, társas kapcsolataikat tekintve elszigeteltek voltak, és/vagy az anyagi lehetőségeik tükrében megélhetési nehézségekkel birkóztak. Az ezen élethelyzetetekben lévők okkal tekinthetők veszélyeztetetteknek, különösen egy olyan járványidőszakban, amely az említett nehézségeke…
Kapcsolati hálók és bizalom a vidéki Magyarországon. Baranyai kistelepülési polgármesterek társadalmi tőkéje
A tanulmány baranyai polgármesterek körében végzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be. A vizsgálat célja a kistelepülési vezetők társadalmi tőkéjének felmérése volt, személyes kapcsolatrendszerük, valamint az interperszonális és az intézményekbe vetett bizalmuk feltárásával. A kutatás kiindulópontja az az állítás, hogy az eddigi (lakossági) vizsgálatok eredményei szerint Magyarországon a személyek közötti bizalom − európai összehasonlításb…
Dörzspapírral törölközni. Bajmócy Z., Gébert J., Málovics Gy. (szerk.) (2017): Helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján
Dilemmák a területi tőke modelljének alkalmazhatóságáról. A társadalmi tőke problémája Camagni elméletében
A területi tőke egy viszonylag új koncepció, első megjelenése az ezredfordulóra tehető (egyesek szerint 1999-ben, mások közlése alapján 2001-ben tűnt fel a kifejezés). A fogalom meghatározása és alkalmazása eleinte nem mindenben felelt meg a tudományos kritériumrendszer követelményeinek. Robert Camagni volt az első (s mindezidáig az egyetlen), aki megkísérelte kidolgozni a területi tőke elméleti definícióját, valamint elemeinek taxonómiáját. Töre…
A keleti (mizrahi) zsidók letelepítése Izraelben. Egy társadalmi leszakadás eredete
A tanulmány célja kettős: egyfelől bemutatni az 1948 tavaszán függetlenséget nyert Izraeli Állam területére érkező zsidó menekülttömeg, köztük holokauszttúlélők és a muszlim országokat elhagyni kényszerülő tízezrek befogadásának, szociális, élelmezési és közegészségügyi ellátásának, oktatásának, valamint foglalkoztatásának nehézségeit, másfelől kidomborítani azokat a társadalmi és területi különbségeket, melyek a szervezett letelepítési programok…
Value patterns of entrepreneurs in Europe: Does the legacy of the transition still matter
The article examines the values of individual entrepreneurs in the European context. From among the various available value theories, it applies Shalom H. Schwartz’s framework of Basic Human Values. Schwartz distinguishes 10 values that are dynamically interrelated with each other along several shared dimensions. Two main dimensions (self-centered and collective) and four categories (openness to change, self-enhancement, conservation, self-transc…
A keleti (mizrahi) zsidók letelepítése Izraelben. Egy társadalmi leszakadás eredete
A tanulmány célja kettős: egyfelől bemutatni az 1948 tavaszán függetlenséget nyert Izraeli Állam területére érkező zsidó menekülttömeg, köztük holokauszttúlélők és a muszlim országokat elhagyni kényszerülő tízezrek befogadásának, szociális, élelmezési és közegészségügyi ellátásának, oktatásának, valamint foglalkoztatásának nehézségeit, másfelől kidomborítani azokat a társadalmi és területi különbségeket, melyek a szervezett letelepítési programok…
Dilemmák a területi tőke modelljének alkalmazhatóságáról. A társadalmi tőke problémája Camagni elméletében
A területi tőke egy viszonylag új koncepció, első megjelenése az ezredfordulóra tehető (egyesek szerint 1999-ben, mások közlése alapján 2001-ben tűnt fel a kifejezés). A fogalom meghatározása és alkalmazása eleinte nem mindenben felelt meg a tudományos kritériumrendszer követelményeinek. Robert Camagni volt az első (s mindezidáig az egyetlen), aki megkísérelte kidolgozni a területi tőke elméleti definícióját, valamint elemeinek taxonómiáját. Töre…
Dörzspapírral törölközni. Bajmócy Z., Gébert J., Málovics Gy. (szerk.) (2017): Helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján
Kapcsolati hálók és bizalom a vidéki Magyarországon. Baranyai kistelepülési polgármesterek társadalmi tőkéje
A tanulmány baranyai polgármesterek körében végzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be. A vizsgálat célja a kistelepülési vezetők társadalmi tőkéjének felmérése volt, személyes kapcsolatrendszerük, valamint az interperszonális és az intézményekbe vetett bizalmuk feltárásával. A kutatás kiindulópontja az az állítás, hogy az eddigi (lakossági) vizsgálatok eredményei szerint Magyarországon a személyek közötti bizalom − európai összehasonlításb…
A bizalom kultúrájának próbatétele: A fizikai és lelki egészség továbbá a társas kapcsolatok és a szubjektív anyagi helyzet összefüggései a bizalommal járványidőszakban
A tanulmány kiindulópontja az, hogy a koronavírus miatti járvány fokozottan érinthették azokat, akik már a krízisperiódus előtt is fizikai/lelki egészségi problémákkal küzdöttek, társas kapcsolataikat tekintve elszigeteltek voltak, és/vagy az anyagi lehetőségeik tükrében megélhetési nehézségekkel birkóztak. Az ezen élethelyzetetekben lévők okkal tekinthetők veszélyeztetetteknek, különösen egy olyan járványidőszakban, amely az említett nehézségeke…
A bizalom hagyományos kérdőíves mérésének tartalmi érvényessége
A tanulmány az úgynevezett standard bizalomkérdést teszi átfogó kritikai vizsgálat tárgyává, amelyet a bizalom kérdőíves mérésének leggyakrabban alkalmazott eszközeként tartanak számon. A kritikai fókusz a tartalmi érvényesség szempontjait követi, mégpedig olyan módon, hogy a standardon mért adatokat – a teljes mintára vonatkozóan és egyéni szinten is – összeveti egyéb, jól ismert kérdőíves eszközök, köztük a bizalomrádiusz, az ANES-kérdéssor és …
Az embertársakba vetett bizalom
A tanulmány az embertársakba vetett bizalom elméleti alapjait vázolja fel. A jelenség nem újszerű a bizalomkutatás terén, hiszen az ismeretlen mások felé érzett bizalom mind teoretikus, mind empirikus értelemben régóta vizsgált problémakör. Ami miatt újragondolása mégis indokolt, az elsősorban korunk változó világával, a késő modernitás előrehaladásával és a globalizáció felgyorsulásával magyarázható, amely folyamatok megváltoztatták az embertárs…
Az embertársakba vetett bizalom elmélete és empirikus mérhetősége
A tanulmányblokk bevezetője rámutat arra, hogy az embertársakba vetett bizalom, tehát az egyének ismeretlen mások felé érzett bizalma, olyan alapvető fontosságú jelenség megértésére törekvő fogalom, amely nélkül a bizalomkutatás nem tud építkezni. Az írás röviden összefoglalja a szerzői kollektíva eddigi erőfeszítéseit és eredményeit e téma vizsgálata terén, továbbá előrevetíti a jelen tanulmányblokk célkitűzéseit
Az embertársakba vetett bizalom Magyarországon a hagyományos kérdőíves eszközök alapján
A tanulmány az embertársakba vetett bizalom, vagyis a legtágabban értelmezhető személyközi bizalom mérésére kifejlesztett kérdőíves eszközöket tekinti át, különböző adatbázisok mentén, s hosszabb időspektrumra vonatkozóan. A legnevesebb nemzetközi összehasonlító vizsgálatok többféle mérési megközelítést alkalmaznak az ismeretlen mások felé érzett bizalom megragadására. Ezek a közös elméleti háttér egy-egy sarkalatos dimenziójára támaszkodnak. Az …
A bizalom és a bizalomfunkciók összefüggése: Új megközelítés az embertársakba vetett bizalom méréséhez
A tanulmány arra teszt kísérletet, hogy új kérdőíves megközelítést ajánljon az embertársakba vetett bizalom jelenségének mérése kapcsán. A szakirodalomban számos kritika merül fel az ismeretlenek irányában érzett bizalom empirikus megragadása tekintetében. Ezekre az észrevételekre reflektáló, finomhangolási törekvések többsége pusztán kérdezéstechnikai, operacionalizálási, valamint statisztikai-módszertani válaszokra szorítkozik. Jelen tanulmány …
Value patterns of entrepreneurs in Europe: Does the legacy of the transition still matter
The article examines the values of individual entrepreneurs in the European context. From among the various available value theories, it applies Shalom H. Schwartz’s framework of Basic Human Values. Schwartz distinguishes 10 values that are dynamically interrelated with each other along several shared dimensions. Two main dimensions (self-centered and collective) and four categories (openness to change, self-enhancement, conservation, self-transc…
Klímaaggodalom és környezettudatos cselekvés a bizalom tükrében
A klímaváltozás ma az egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdés. Az egyéni motivációk feltárásakor a kutatók számtalan összetevőt vizsgálnak, többek között a bizalom szerepét. Az eddigi empirikus eredmények alapján a szakirodalom nem egységes a bizalom és a környezettudatosság összefüggésének erősségét illetően. Jelen tanulmány egy nagymintás, reprezentatív, saját fejlesztésű változókat tartalmazó lekérdezés segítségével kíván választ adn…
Framing entrepreneurial actorness from a value-theoretical perspective: A comparative analysis of European specificities
This paper claims that entrepreneurial actorness, which is one of the main thematic scopes of entrepreneurship research, can be (re-)framed from a value-theoretical perspective. The various individual features addressed as entrepreneurial personality traits (one’s ideas, perceptions, understandings, mindsets, routines, etc.) can thus be linked to certain value contents and specific value sets. For the purposes of this novel theoretical perspectiv…
How does place matter in circular/waste management transition? Comparison of five European peri-urban regions from the view of stakeholders' perspective
Stakeholders' perceptions represent their cultural embeddedness • Circular economy transitions differ regionally and influenced by social factors • Institutional, legal and governance aspects challenge waste management improvement • In Central-Eastern Europe EU regulations are much less appreciated
Reconsidering the Empirical Measurement of Trust towards Unknown Others
Trust towards unknown others is a fundamental issue in trust research. Actually, it can be said that this problematization is a generative source for the whole scientific framing of trust, regardless of its specific perspective, whether it is a psychological, situational, institutional or structural-cultural interpretation. This means that the notion of ‘generalized trust’ is definitely a core concept and a reference point for all research agenda…
Content Validity of Conventional Questionnaire-based Measurement of Trust
This study provides a comprehensive critical examination of the so-called standard trust variable, which is considered to be the most commonly used tool to measure trust through questionnaires. The critical focus follows the aspects of content validity through contrasting the data of standard trust measurement – both for the whole sample and at the individual level – with results of alternative, widespread questionnaire tools including the trust …
Physics (10 works) · Humanities (8 works) · Hungarian Social, Economic and Educational Studies (8 works) · Philosophy (6 works) · Sociology (4 works) · Economics (3 works) · Geography (3 works) · Mathematics (3 works) · Psychology (3 works) · Social Psychology (3 works)