A könnyűség súlya, avagy Philétas cipői

A poiétés-grammatikos Philétas életéről rendkívül hézagosak az ismeretek. A tulajdonképpen egyetlen, kései szerzőktől származó, látszólag érdektelen információ szerint a költő állhatatos, éjt nappallá tévő munkája következtében rendkívül sovány volt s ez vezetett halálához is. Az anekdota a források egy csoportjában (Ailianos, Athénaios) bizarr motívummal bővül, amely szerint a leptoteros Philétas lábán ólomsúlyokat hordott, hogy a szél fel ne kapja. A jelző bizonyára nem függetleníthető a hellenisztikus irodalomkritika lepton fogalmától s a történet metapoetikus olvasatának lehetőségét veti fel. A dolgozat kiindulópontja egy szintén Ailianos nál olvasható zoológiai paradoxon, amely a szél ellen védekező, könnyű és muzikális, szorgosan gyűjtögető méhekkel kapcsolatban hasonló ellensúly motívumot hoz. Az ebből adódó implicit méh — költő megfeleltetés (amely tradicionális, szakrális konnotációjú metaforája a görög irodalomnak s meghatározó a hellenisztikus poétika képrendszerében is) több szempontból is illenék a Philétas- hagyományba. A periergos alkotót élénk természettudományos érdeklődés jellemzi, töredékei között több mézzel, méhhel kapcsolatos maradt fenn, s a melissa a legújabb rekonstrukció alapján fontos szerepet játszhatott a Démétér ben is. Ugyanezen típusú metapoetikus természeti képen alapulnak emellett a Philétas művészetével kapcsolatos kortárs megnyilvánulások (l. a VII. idyll sáska-béka synkrisis ét, az Aitia előszavában szereplő kalász- tölgy metaforát) s a kósi alkotó hagyományosan önrefl exív kijelentésként értelmezett égerfa -verse is. Mindezek alapján az anekdota költőreprezentációja a könnyűség s az ellensúly motívuma révén poetológiai vonatkozásokkal bír

Art · Humanities · Physics · Classical Antiquity Studies · Marine and environmental studies