Az égitestek érzékelése és a kozmikus szimpátia Plótinosnál
Bibliographic Data
| ID | 20577860 |
|---|---|
| Authors | Ágoston Guba (0009-0001-4810-2888, ELTE HTK, Moravcsik Gyula Intézet, Magyarország, corresponding author) |
| Year | 2026 |
| Volume | 70 |
| Issue | 1 |
| Pages | 19-39 |
| Publication date | 2026-05-28 |
| Open Access | Yes |
| Type | ARTICLE |
| Venue | Antik Tanulmányok (JOURNAL) |
| Journal identifiers | ISSN: 0003-567X • E-ISSN: 1588-2748 |
| Publisher | Akademiai Kiado Zrt. (PUBLISHER • HU) |
| DOI | 10.1556/092.2026.00003 |
| OpenAlex | W7162656178 |
| Language | HU |
Plótinos A lélekkel kapcsolatos nehézségek II (IV. 4 [28]) címmel ellátott értekezésében foglalkozik az égitestek érzékelésével, a kérdés tárgyalása azonban nem szisztematikus, hanem más aporiák összefüggésében jelenik meg. Miután röviden áttekintem az égitestek érzékelésének filozófiatörténeti hátterét, egy látszólagos ellentmondásra mutatok rá Plótinosnál: míg a IV. 4. 8-ból az derül ki, hogy az égitesteknek nincsen tudatos érzékelésük, és így emlékezetük sem, addig a IV. 4. 25, 13–14-ben valamilyen akcidentális (κατὰ συμβεβηκός) látást és hallást is tulajdonít nekik, az utóbbit az imákra korlátozva. Plótinos tisztában van azzal, hogy dilemmába kerül ezzel a kijelentésével: ha az égitestek meghallják az imákat és csak később teljesítik, akkor emlékezniük kell, ha viszont nem emlékeznek, akkor hogyan teljesíthetik az imákat? A dilemmát Plótinos az értekezés utolsó részében a kozmikus szimpátia elméletével oldja föl (IV. 4. 30–42): az imák meghallása és teljesítése az égitesteknél nem tudatos érzékelés és szándékos válasz eredménye, hanem azt a szimpatetikus hatások öntudatlan automatizmusa magyarázza. Tanulmányomban azt szeretném megmutatni, hogy Plótinosnál az égitestek érzékelése elsősorban teodiceai, nem pedig lélekfilozófiai probléma. Először amellett érvelek, hogy Plótinosnál a kozmikus szimpátia elmélete önmagában nem ad kielégítő magyarázatot az imák késleltetett hatására, de az ima és a mágia kapcsolatának a vizsgálata képes erre: a megfelelő ima már varázslás, amelynél a kérés és a hatás szimultánnak tekinthető. Másodszor azt szeretném bemutatni, hogy bár az égitestek akcidentális érzékelését prima facie puszta érzékszervi hatásként érdemes értenünk, mégis jó érvek szólnak amellett, hogy a hallásukat – és talán a látásukat is – inkább a szimpatetikus hatások metaforikus leírásaként értelmezzük
Limit (mathematics) · Order (exchange) · Prima facie · Production (economics) · Classical Antiquity Studies · Classical Philosophy and Thought · Historical, Religious, and Philosophical Studies
| Highly cited | No |
|---|