Lukács és az értelem életimmanenciája
Bibliographic Data
| ID | 21574616 |
|---|---|
| Authors | Ferenc Tallár (corresponding author) |
| Year | 2021 |
| Issue | 119-120 |
| Pages | 265-291 |
| Publication date | 2021-01-01 |
| Open Access | Yes |
| Type | ARTICLE |
| Venue | Replika (JOURNAL) |
| Journal identifiers | ISSN: 0865-8188 |
| Publisher | Replika (PUBLISHER) |
| DOI | 10.32564/119-120.8 |
| OpenAlex | W3198490339 |
| Language | HU |
| Citations received | 1 |
| References cited | 2 |
Ahogy Márkus György írta, a kultúra volt Lukács életének „egyetlen” gondolata. Az esszé ezt a jól ismert tézist igyekszik újragondolni. A kultúra Lukács számára az értelmes élet, az „értelem életimmanenciájának” kérdése: kultúra csak olyan történelmi korszakban lehetséges, ahol az élet már maga megformált, ahol tehát az értelemadó forma nem egy idegen anyaggal áll szemben. Anyag és forma szembenállása a társadalmi világ értelemteli komplexumainak kiürülését jelzi, és antinómiák láncolatát szabadítja el. Ezt az antinomikus világkorszakot írja le az ifjúkori főmű, „A regény elmélete”, és az értelem életimmanenciájának, a totalitásnak a helyreállítását ígéri a Történelem és osztálytudat forradalmi víziója. De erre a problémakomplexumra válaszol majd a 30-as években egy új, „forradalom utáni” korszakban a realizmus elmélete is. A valósággal való megbékélés jegyében, s ennyiben a Történelem és osztálytudat víziójával szakítva, egy olyan művészet igényével lép fel Lukács, melynek az lenne a hivatása, hogy a polgári világkorszak totalitásában, a történelem dialektikus mozgásában feltárható immanens értelemalakzatok képmását adja. Egy program, amelyet nem igazolt a történelem
Combinatorics · Humanities · Physics · Hungarian Social, Economic and Educational Studies · Mathematics · Philosophy
| Citations per year | 0.33 |
|---|---|
| Citation span | 2023 - 2023 (1) |
| Highly cited | No |