Társadalmak vagy életvilágok

Az antropológiai kutatás ontológiai fordulatának egyik legfontosabb hatása az volt, hogy a kutatók egyre inkább nem értelmezésbeli, világképbeli, hanem sokkal inkább ontológiai különbségeket ismertek fel egyes közösségek életvilágaiban. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az antropológiai megismerő tevékenység során a kutatók alapvető kategoriális és tipológiai különbségeket fedeztek fel. Az élők és nem élők, az emberek és nem emberek közötti határok eltérő módon való meghúzása azt is jelentette, hogy egyes életvilágokban máshol és másképp rajzolódtak ki a társadalom határai. Egyáltalán, az is kérdéssé vált, hogy van-e bármi egy-egy közösségben, amelyet érvényes módon társadalomként értelmezhet a kutató. Tanulmányomban nemcsak ezekre a nehézségekre mutatok rá, hanem arra a csapdára is, amely az ontológiai antropológiai kutatások egyik fő nehézségét jelenti, tehát arra, hogy a kutatók gyakran ismernek fel zárt ontotipológiai modelleket – mintegy rekonstruálva a zárt, monolit kultúrákban gondolkodó hagyományos antropológiai megközelítéseket. Tanulmányomban arra kívánok rámutatni, hogy a kategóriákban és tipológiákban gondolkodó megközelítések helyett érdemes az ontológiai antropológiai kutatásokból fakadó tanulságok leszűrése során a sokszínűségre összpontosítani, illetve arra, hogy a puha adatok feldolgozása puha fogalmakhoz vezet. És ez nem is baj

Humanities · Hungarian Social, Economic and Educational Studies · Mathematics · Philosophy