Az egyetemes katolicizmus és az anyanyelvű népi vallásosság szerepe(i) a moldvai magyarság történetében

A tanulmány alapvetése szerint a Vatikán keleti egyházpolitikája és a moldvai katolicizmus története szorosan összefonódik. Az ortodox Moldvában a katolikus egyház nem pusztán, mint vallási intézmény, hanem mint politikai és kulturális erő volt jelen és vett részt a nyugati, latin szellemiség moldvai meghonosításában. Minthogy a katolikus lakosság különféle etnikumokból (szászok, lengyelek, magyarok) állt, a Kelet–Nyugat (földrajzi) határán intézményesült, maga is idegen (nyugati) egyház az idegen etnikumok államalkotó nemzethez való asszimilálását is segítette, akarva-akaratlanul. Ebben a környezetben a moldvai katolikus magyarság etnikai megmaradása részben annak köszönhető, hogy a Vatikán figyelme nem elsősorban a hívekre irányult, hanem a misszió fenntartására, majd az egyház teljes értékű legalizálására. A vallásvezetői szerepet betöltő anyanyelvű kántorok működése, az anyanyelvű népi vallásosság és a vallásos folklór jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hívek végül hűséget tanúsítottak az egyház iránt, és katolikus hitüket megőrizték. A tanulmány e mélyen összetett egyház- és vallástörténet néhány kérdését taglalja részletesebben

Humanities · Physics · Historical Geopolitical and Social Dynamics · Philosophy