A griók és hangszereik
Bibliographic Data
| ID | 21803559 |
|---|---|
| Authors | József Brauer-Benke (Institute for Musicology, corresponding author) |
| Year | 2024 |
| Volume | 18 |
| Issue | 1 |
| Publication date | 2024-10-20 |
| Peer Reviewed | Yes |
| Open Access | Yes |
| Type | ARTICLE |
| Venue | Hungarian Journal of African Studies / Afrika Tanulmányok (JOURNAL) |
| Journal identifiers | ISSN: 1788-6422 • E-ISSN: 2786-1937 |
| Publisher | University Library of Pecs (PUBLISHER) |
| DOI | 10.15170/at.2023.18.1.4 |
| OpenAlex | W4404488998 |
| Language | HU |
Összességében úgy tűnik, hogy a nyugat-afrikai zenészek kasztjai, az úgynevezett griók és mások többféle hangszert használtak, attól függően, hogy milyen funkciót és milyen társadalmi rétegnek nyújtottak zenei szolgáltatást. Az epikus előadásokhoz használt cora hárfa-lantot énekkíséretre használták, akárcsak a lantokat és korábban a vonóhárfákat. A balafonok és a fidulák erős szakrális háttérrel rendelkeztek, a fuvolák használata pedig a falusi grió zenészekre lehetett jellemző, ezért nem tekinthető a griók jellegzetes hangszerének. A különböző dobtípusok, mint például a homokóra, a hosszú és a tölcsérdob eredeti funkciója a nyilvános történetek, hivatalos bejelentések és fontos személyeket dicsőítő versek zenei kísérete volt, majd a társadalmi változások következtében Afrikában egyre profánabbá váló szertartásos események kísérőjévé, a világzenében pedig jellemzően a színpadi táncok kísérőjévé váltak. Ez utóbbi fejlődés azzal is magyarázható, hogy a nyugati közvélemény hajlamos a szubszaharai Afrika zenéjét a dobokkal azonosítani. Ehhez kapcsolódóan a dzsembe használata az egyetlen olyan hangszer a griót hangszerek közül, amely Afrikán kívül is elterjedt, mivel multikulturális hangszerként a különböző ideológiák, például a pánafrikanizmus, a Black Lives Matter mozgalom vagy más, a globalizmushoz kapcsolódó mozgalmak ikonikus hangszerévé vált
| Citation velocity | historical |
|---|---|
| Highly cited | No |