A csoportközi kontaktus biztonságérzetre gyakorolt hatása
Egy közép-magyarországi kísérlet eredményei a menekültválság árnyékában
Bibliographic Data
| ID | 22313701 |
|---|---|
| Authors | Attila Farkas (0000-0001-8977-0287), Daniel Kovarek (0000-0002-3385-3742) |
| Year | 2020 |
| Volume | 30 |
| Issue | 3 |
| Pages | 4-26 |
| Publication date | 2020-01-01 |
| Open Access | Yes |
| Type | ARTICLE |
| Venue | Szociológiai Szemle (JOURNAL) |
| Journal identifiers | ISSN: 1216-2051 • E-ISSN: 1588-2853 |
| Publisher | Sociological szemle (PUBLISHER) |
| DOI | 10.51624/szocszemle.2020.3.1 |
| OpenAlex | W3139293941 |
| Language | HU |
| References cited | 17 |
A tanulmány a csoportközi érintkezés és a biztonságérzet közötti oksági összefüggést teszteli egy közép-magyarországi település példáján. A 2015-től kezdődő menekültválság és az erre épülő kormányzati kampány döntően tematizálta a közhangulatot, és átalakította nemcsak a menekültekhez, de az Európán kívüli területekről származó emberekhez társított asszociációkat is. Számos magyar számára a menekültek „betelepítésének” lehetősége, az eltérő bőrszínű vagy vallású emberek településükön való megjelenése félelemérzet forrásává válhatott. Az írás a kísérleti társadalomtudomány módszertanát segítségül hívva azt vizsgálja, hogy milyen reakciókat vált ki egy minimális beavatkozás: mindösszesen kettő afrikai férfival történő napi kontaktus az ingázás kontextusában. Ugyanazon vasúti viszonylatot használó ingázók két csoportja alkotta a kísérleti és a kontrollcsoportot, amelyeket csak a vonatok negyedórás követési ideje különböztetett meg egymástól. Előbbi vonat utazóközönsége ugyanakkor két tanzániai férfi kíséretében utazott, akik a kutatás asszisztenseiként hét napon át ingáztak Budapestre. Az utasok mindeközben egy, névleg vasútfejlesztéssel kapcsolatos kérdőív kitöltésére lettek felkérve, amely ugyanakkor biztonságérzetre vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. A kísérleti (N = 32) és a kontrollcsoportba (N = 31) besorolt válaszadók között statisztikailag szignifikáns különbség volt megfigyelhető a beavatkozást követően. Azon válaszadók, akik olyan vonattal utaztak, amelyen az asszisztensek tartózkodtak, jelentősen alacsonyabb biztonságérzetről számoltak be a vasútállomást, illetve annak környezetét illetően az elvégzett t-próbák és az illesztett regressziós modell eredményei alapján. A kutatás eredményei alátámasztják a kontaktushipotézis módosított változatát – amely szerint a „minőségi” és a futólagos, felszínes kapcsolat ellentétes előjellel kapcsolódik a migrációval kapcsolatos félelmekhez –, és első közvetlen, mikroszintű tesztjét adja az elmúlt évek biztonságiasító diskurzusának
Art · Humanities · Physics · Hungarian Social, Economic and Educational Studies · Social and Intergroup Psychology
Salience, Attention, and Attribution
Social Psychology of Intergroup Relations
Incumbent party support and perceptions of corruption – an experimental study
Europe and the Refugee Response
What determines attitudes to immigration in European countries? An analysis at the regional level
Broadening the limits of reconstructive leadership
Failed Securitisation Moves during the 2015 ‘Migration Crisis’
Psychological Research Online
Public Opinion Toward Immigration Reform
Subjects and Scholars’ Views on the Ethics of Political Science Field Experiments
A meta-analytic test of intergroup contact theory
Whites' opposition to busing
Where did all the environmentalism go? 'Politics can be different' (LMP) in the 2018 Hungarian parliamentary elections
Racial prejudice and racial stereotypes
Seeing the World Through the Other's Eye
Anti-Immigration Discourses in Hungary during the 'Crisis' Year
| Highly cited | No |
|---|