A társadalmi izoláltság mintázatai Európában
Egy összehasonlító elemzés tanulságai
Bibliographic Data
| ID | 22313726 |
|---|---|
| Authors | Anikó Gregor (0000-0003-4133-9361, corresponding author) |
| Year | 2023 |
| Volume | 33 |
| Issue | 1 |
| Pages | 67-93 |
| Publication date | 2023-01-01 |
| Open Access | Yes |
| Type | ARTICLE |
| Venue | Szociológiai Szemle (JOURNAL) |
| Journal identifiers | ISSN: 1216-2051 • E-ISSN: 1588-2853 |
| Publisher | Sociological szemle (PUBLISHER) |
| DOI | 10.51624/szocszemle.2023.1.5 |
| OpenAlex | W4376854497 |
| Language | HU |
| References cited | 22 |
A tanulmány a társadalmi izoláció európai mintázatait vizsgálja a 2015. évi EU-SILC nemzetközi összehasonlító adatbázisa alapján. Fő kérdésünk az, hogy látható-e eltérés az izolációs mintázatokban a szociális védelemre fordított kiadások mértéke és a szociális védelem szempontjából megalkotott jólétirezsim-típusok függvényében. Két tényezőre fókuszáltunk: az elszigeteltség mértékére és az elszigeteltségben való érintettségben mutatott egyenlőtlenségre. Az elszigeteltség mértékét a rokoni és a baráti kapcsolattartással, valamint a lelki vagy más szükségletben segítő kapcsolatok hiányában való érintettséggel mértük. Az elszigeteltségi egyenlőtlenséget egy olyan arányszámmal ragadtuk meg, ami azt fejezi ki, hogy a szakirodalom alapján elszigeteltség által kockázati csoportként azonosított csoportok tagjai – mely csoportokból összesen hetet azonosítottunk – mennyivel kitettebbek az elszigeteltségnek az adott országban a lakossági átlagos izolációs szinthez képest. Eredményeink beigazolják, hogy az elszigeteltség általi érintettség a skandináv jóléti államokban a legkisebb mértékű és a kelet-európai országok között a legnagyobb, a kettő közötti érintettségi aránysorrend viszont nem tükrözi a jólétirezsim-típus szociális védelmi vonatkozásában támasztott várakozásaink szerinti sorrendet. Az elszigeteltségi egyenlőtlenség az angolszász jólétirezsim-típusban a legmarkánsabb, míg várakozásainkkal ellentétben a többiben közel egyenlő mértékű. A szociális védelemre fordított kiadások volumenével csupán a rokoni kapcsolatokban mutatkozó izoláció mentén igazolja a vonzási hipotézist, azaz a jóléti ellátások rokonoktól való izolációt mérséklő hatását. Az izoláció mértéke és az izolációs egyenlőtlenség alapján nem rekonstruálhatóak egyértelműen a jóléti rezsimek
Humanities · Physics · Cultural Differences and Values · Intergenerational Family Dynamics and Caregiving · Philosophy · Psychological Well-being and Life Satisfaction
Social isolation in mental health
A Short Scale for Measuring Loneliness in Large Surveys
Capitalist Diversity on Europe's Periphery
Egocentric contact networks in comparison
When Spatial Dimension Matters
The crowding in hypothesis revisited
Defamilisation and welfare state regimes
Making Sociological Sense Out of Trends in Intimate Partnera Violence
Working with Larger Systems
Neighborhood at your Fingertips
The social capital of European welfare states
Social Consequences of Unemployment
Crowding out of solidarity? Public health insurance versus informal transfer networks in Ghana
Welfare state regimes, unemployment and health
Family Ties in Western Europe
Alcoholism and social isolation
Identifying and Mapping Community Vulnerability
Theorising love in sociological thought
Dying Alone
Social Disconnectedness, Perceived Isolation, and Health among Older Adults
Does Poverty Increase the Risk of Social Isolation? Insights Based on Panel Data from Germany
Measures of Social Isolation
| Highly cited | No |
|---|