Normativitás a szociológiában a magyarországi előítélet-kutatások példáján
Bibliographic Data
| ID | 22313748 |
|---|---|
| Authors | Judit Gárdos (0000-0003-1612-2216, corresponding author) |
| Year | 2020 |
| Volume | 30 |
| Issue | 1 |
| Pages | 63-80 |
| Publication date | 2020-01-01 |
| Open Access | Yes |
| Type | ARTICLE |
| Venue | Szociológiai Szemle (JOURNAL) |
| Journal identifiers | ISSN: 1216-2051 • E-ISSN: 1588-2853 |
| Publisher | Sociological szemle (PUBLISHER) |
| DOI | 10.51624/szocszemle.2020.1.4 |
| OpenAlex | W4205207775 |
| Language | HU |
| References cited | 5 |
Tanulmányomban a magyarországi előítélet-kutatások normativitását követem végig néhány tudományos szövegen. Az előítéleteket kutató szociológusok az előítéleteket általában normatívan ítélik meg, és negatív, megszüntetendő, a hátrányos megkülönböztetéshez vezető jelenségként definiálják. A szocialista időszakban a romákkal kapcsolatos előítélet-kutatások az előítéletet általában elmaradott attitűdként taglalják, amelynek az ideális szocialista embertípus esetében nincs keresnivalója. Az előítéleteket a nacionalizmust megelőző, veszélyes fázisként tárgyalják. A felvilágosodásra, a racionalitásra és ezzel egyidejűleg egy egyetemes emberi normativitásra való utalás is hangsúlyos az előítéletekről szóló szociológiai szövegekben. A rendszerváltozás számos kutatási beszámolóban megjelenik mint magyarázata annak, hogy miért vált különösen fontossá az előítélet témája az 1990-esévekre. A kutatók állítják, hogy e rejtett attitűdök 1989 után nyíltabbak lettek, és a társadalmi csoportok közötti konfliktusok, érdekellentétek erősödtek. A diszkriminációnak, az előítéletek megszüntetésének igénye töretlen marad a kutatói szövegekben. Az igaz és a hasznos tudás termelése az elemzett alterületen egyaránt tudományos tőkeként mutatkozik
Humanities · Physics · Cultural Differences and Values · Philosophy
| Highly cited | No |
|---|