Az Erdélyi-érchegység vízimalmai a fejedelemség idején
Bibliographic Data
| ID | 6422893 |
|---|---|
| Authors | Petra Mátyás-Rausch (0000-0002-0034-6357, corresponding author) |
| Year | 2025 |
| Volume | 87 |
| Issue | 1 |
| Pages | 54-70 |
| Publication date | 2025-01-01 |
| Open Access | No |
| Type | ARTICLE |
| Venue | Erdélyi Múzeum (JOURNAL) |
| Journal identifiers | ISSN: 1453-0961 • E-ISSN: 2668-4608 |
| Publisher | Erdelyi Muzeum-Egyesulet (PUBLISHER) |
| DOI | 10.36373/em-2025-1-4 |
| OpenAlex | W4411822614 |
| Language | HU |
A 16–17. században a nemesfémbányászat egyik legjövedelmezőbb ága az úgynevezett porondbányászat volt, amelyet mai szóhasználattal külszíni fejtésnek nevezhetünk. A sikeres külszíni bányászathoz szinte minden esetben szükség volt a vízzel hajtott ércőrlő malmokra, korabeli elnevezéssel stompokra. Ez utóbbiakat nagyrészt a környéken élő nemesi családok építették, és általában az Abrudbányán vagy a környező falvakban élő jobbágyoknak adták bérbe. A malmok üzemeltetése kiváló lehetőséget nyújtott a társadalmi felemelkedésre, és arra is találtunk példát, hogy egy fiskális jobbágy Abrudbánya vagy egy földesúr engedélyével saját malmot épített és üzemeltetett. Az ércőrlő malmok mellett kiemelkedő szerepet játszottak az Abrudbánya közvetlen közelében vagy magában a városban található, szintén vízzel működő gabonaőrlő malmok. Ezek fontos szerepet játszottak a város és a falvak élelmezésében
| Highly cited | No |
|---|