Istvan Harcsa
Biographic Data
| ID | 3938481 |
|---|---|
| NAME | Istvan Harcsa |
| GIVEN NAMES | Istvan |
| FAMILY NAME | Harcsa |
| SIGNATURE | HARCSA I |
| AFFILIATIONS | Hungarian Sociological Association |
| VERIFIED | No |
| TOTAL WORKS | 6 |
| TOTAL CITATIONS | 0 |
| WORKS AS AUTHOR | 6 |
| WORKS AS EDITOR | 0 |
| FIRST PUBLICATION YEAR | 1988 |
| LATEST PUBLICATION YEAR | 2023 |
| H-INDEX | 0 |
Társadalomképek és tagolódás a hosszú idősorok tükrében (1920–2016)
A társadalmi tagolódásról szóló tanulmány két nagyobb kérdéskörre fókuszál: az egyik a kutatók társadalomképével, illetve azzal foglalkozik, hogy az miként befolyásolja a kapott eredmények értelmezését; a másik a társadalomszerkezet hosszú távú alakulásába beágyazva a középrétegesedés folyamatát próbálja nyomon követni. A kutatói társadalomkép szerepével kapcsolatosan azt a tézist fogalmaztuk meg, hogy a szakmai mainstream kutatói által végzett k…
A társadalmi tagolódás sémájának újragondolása. A tagolódás rendszereken átívelő trendjei
Tanulmányunk első részében tömör kritikai értékelést adunk a tagolódással kapcsolatos főbb konstrukciókról. Ennek kapcsán az a hipotézisünk, hogy az egyes konstrukciók szükségszerűen csak részlegesen képesek leképezni a társadalom meglehetősen színes tagoltságát. A tanulmány második része az Andorka-séma előzményeit, valamint az idők során kialakított modellváltozatokat, míg harmadik része – empirikus adatok alapján – a rétegződés hosszú távú tre…
Az intergenerációs mobilitás és az életkörülmények közötti kapcsolat
Jelen tanulmány a nemzedékek közötti mobilitás és néhány életkörülmény komponens – beleértve a jövedelem – alakulása közötti összefüggést kívánja bemutatni, ám ennek kapcsán kitér a mobilitás tartalmának újragondolására is. Kutatásunk alapján elmondható, hogy a társadalmi mobilitás és az életkörülmények közötti kapcsolat származási csoportonként eltérő: lehet pozitív, negatív kapcsolat, és bizonyos esetekben az összefüggés nem kimutatható. Tovább…
Gondolatok a hazai ifjúságkutatás múltjáról és jelenéről (A 2016. évi ifjúsági vizsgálat „apropóján”)
Két nagy korszakot különböztethetünk meg a hazai ifjúságkutatásban: az első a múlt század 60-as éveinek közepétől a 90-es évek végéig tartott, a második az ezredfordulótól napjainkig. Az ifjúságkutatás „első generációja” a társadalmi újratermelődés egészébe beágyazva vizsgálta az ifjúságot, amelyben a nemzedéki metszetnek kiemelt szerepe volt. Ez azt jelentette, hogy az ifjúság helyzetét mindig összehasonlította az idősebb nemzedékekével. Ily mód…
Small-scale Farming, Informal Co-operation and the Household Economy in Hungary
Social Mobility and Prestige
No prominent works on this page.
Social Mobility and Prestige
Small-scale Farming, Informal Co-operation and the Household Economy in Hungary
Gondolatok a hazai ifjúságkutatás múltjáról és jelenéről (A 2016. évi ifjúsági vizsgálat „apropóján”)
Két nagy korszakot különböztethetünk meg a hazai ifjúságkutatásban: az első a múlt század 60-as éveinek közepétől a 90-es évek végéig tartott, a második az ezredfordulótól napjainkig. Az ifjúságkutatás „első generációja” a társadalmi újratermelődés egészébe beágyazva vizsgálta az ifjúságot, amelyben a nemzedéki metszetnek kiemelt szerepe volt. Ez azt jelentette, hogy az ifjúság helyzetét mindig összehasonlította az idősebb nemzedékekével. Ily mód…
A társadalmi tagolódás sémájának újragondolása. A tagolódás rendszereken átívelő trendjei
Tanulmányunk első részében tömör kritikai értékelést adunk a tagolódással kapcsolatos főbb konstrukciókról. Ennek kapcsán az a hipotézisünk, hogy az egyes konstrukciók szükségszerűen csak részlegesen képesek leképezni a társadalom meglehetősen színes tagoltságát. A tanulmány második része az Andorka-séma előzményeit, valamint az idők során kialakított modellváltozatokat, míg harmadik része – empirikus adatok alapján – a rétegződés hosszú távú tre…
Az intergenerációs mobilitás és az életkörülmények közötti kapcsolat
Jelen tanulmány a nemzedékek közötti mobilitás és néhány életkörülmény komponens – beleértve a jövedelem – alakulása közötti összefüggést kívánja bemutatni, ám ennek kapcsán kitér a mobilitás tartalmának újragondolására is. Kutatásunk alapján elmondható, hogy a társadalmi mobilitás és az életkörülmények közötti kapcsolat származási csoportonként eltérő: lehet pozitív, negatív kapcsolat, és bizonyos esetekben az összefüggés nem kimutatható. Tovább…
Társadalomképek és tagolódás a hosszú idősorok tükrében (1920–2016)
A társadalmi tagolódásról szóló tanulmány két nagyobb kérdéskörre fókuszál: az egyik a kutatók társadalomképével, illetve azzal foglalkozik, hogy az miként befolyásolja a kapott eredmények értelmezését; a másik a társadalomszerkezet hosszú távú alakulásába beágyazva a középrétegesedés folyamatát próbálja nyomon követni. A kutatói társadalomkép szerepével kapcsolatosan azt a tézist fogalmaztuk meg, hogy a szakmai mainstream kutatói által végzett k…
Hungarian Social, Economic and Educational Studies (3 works) · Physics (3 works) · Philosophy (2 works) · Social science (2 works) · Sociology (2 works) · Youth Education and Societal Dynamics (2 works) · Chemistry (1 work) · Citation (1 work) · Economics (1 work) · Economy (1 work)