A Keszthely-Kultúra Ma

Bibliographic Data

ID11508014
AuthorsRobert Müller (0000-0002-9135-8125, Balatoni Múzeum; 8360 Keszthely, Múzeum utca 2), Robert U Muller (0000-0002-2035-4530, corresponding author)
Year2020
Volume145
Issue1
Pages69-99
Publication date2020-12-22
Peer ReviewedYes
Open AccessYes
TypeARTICLE
VenueArchaeologiai Értesítő (JOURNAL)
Journal identifiersISSN: 0003-8032 • E-ISSN: 1589-486X
PublisherAkadémiai Kiadó (PUBLISHER • HU)
DOI10.1556/0208.2020.00003
OpenAlexW3124533505
LanguageHU
Citations received1
References cited5

A Keszthely-kultúra fogalma az elmúlt 130 év alatt sokat változott. Az 568 és 630–650 közé keltezhető korai szakasz létét többen kétségbe vonták. A korai szakasz 11 lelőhelyét áttekintve a dolgozat azt igyekszik igazolni, hogy a korai avar korban relatív önállósággal bíró, Keszthely környéki keresztény népességet a tovább élő késő antik elemeken kívül döntően a kelet alpi, dalmáciai, balkáni és germán területekről bevándoroltak alkották. Megjelölésükre a Keszthely-kultúra korai szakasza a megfelelő elnevezés. A késői szakasz a korai szerves folytatása. The concept of the Keszthely culture has changed significantly over the past 130 years. The legitimacy of the early phase dated between 568 and 630–650 has been challenged by some scholars. By reviewing eleven sites of the culture’s early phase, this study seeks to demonstrate that in addition to surviving late antique elements, the Christian population that lived in the Keszthely area and enjoyed a relative measure of independence was predominantly made up eastern Alpine, Dalmatian, Balkanic and Germanic immigrants. The label “early phase of the Keszthely culture” seems an adequate term for their description. The culture’s late phase is an organic continuation of the early one

Population · Sociology · Theology · Ancient and Medieval Archaeology Studies · Demography · Eurasian Exchange Networks · Historical and Archaeological Studies · History · Philosophy

Tools

Open DOIOpen Access