A jászsági mezolitikum

A „jászsági mezolitikum” szinte ikonikus fogalom a magyarországi ősrégészeti kutatásban, hiszen az 1980-as évek végétől az első hitelesen kutatott és dokumentált, a kora holocén vadász-gyűjtögető közösségekhez köthető lelőhelyek itt kerültek elő. Ezeken a lelőhelyeken a mezolitikumhoz biztosan kötődő, geometrikus mikrolitokkal jellemezhető pattintott kőiparokat fedeztek fel, amelyek alapján újra kellett értelmezni a korábbi évtizedekben széles körben elterjedt „mezolitikus hiátus” elméletét is. Sajnos a korábbi sikeres kutatások a 2000-es évek után nem folytatódtak szisztematikusan. A közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete és a Magyar Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete olyan megyei múzeumokkal együttműködve, mint a szolnoki Damjanich János Múzeum és a jászberényi Jász Múzeum, felkarolta a témát és a paleolitikum és a mezolitikum időszakaira fókuszálva új kutatásba kezdett a Jászságban. A kutatás alapjait Kerékgyártó Gyula felszíni gyűjtései jelentik. Jelen írásunkban bemutatjuk kutatásunk előzetes eredményeit és módszertanát, amelyek reményeink szerint hozzájárulnak a jászsági mezolitikum és a Kárpát-medence kora holocén őstörténetének jobb megértéséhez

Art · Humanities · Ancient and Medieval Archaeology Studies